Internetes zaklatás


Az internetes zaklatás alatt azt értjük, amikor sorozatosan és hosszabb ideig fennálló szándékos sérelem okozás áldozatává válik egy tinédzser az interneten vagy mobilon, lehet ennek célja a fiatal megalázása, fenyegetése, nevetségessé tétele, kiközösítése, lejáratása, negatív színben feltüntetése.

 

Sokféle formája előfordulhat, pl. bántó, sértő üzeneteket kap a fiatal a facebokon az üzenőfalán vagy személyes üzenetben, vagy lejártató üzeneteket, kommenteket írnak róla mondjuk nyilvános üzenőfalakon, előfordulhat, hogy egy „álprofilt” hoznak neki létre, ahol az ő nevében írnak, vagy adatokat, információkat adnak meg róla. Előfordul az is, hogy feltörik az email jelszavát, vagy a közösségi profil jelszavát, és az ő nevében írnak az ő ismerőseinek olyan üzeneteket, amiket ő vállalhatatlannak tart, vagy közzéteszik a titkait stb. Feltehetnek róla olyan képet, videot, ami kényelmetlen helyzetbe hozza, terjeszthetnek róla álhíreket, rosszindulatú pletykákat.
Sokszor lehet azt tapasztalni, hogy a cyberbullying és az offline világban előforduló zaklatás között átfedés van: azokat zaklatják az interneten, akiket az iskolában is kipécéznek maguknak és piszkálnak, bántalmaznak.

Mik az online bántalmazás sajátosságai?

  • az internet az anonimitás és személytelenség illúzióját kelti, ezért a bántalmazók úgy érezhetik, hogy nem beazonosíthatóak
  • Az online felületen kevésbé monitorozható a másik érzése, azaz saját tetteink másikra gyakorolt súlyosan negatív hatása.  Kevesebb közvetlen visszajelzés érkezik erről, ezért akár durvábban léphetnek fel a bántalmazók, és ezt tekinthetik poénnak, viccnek.
  • Kevesebb a társas jelzés a netes kommunikációban, így több lehet a félreértés: a rövidebb, nyíltabb, egyszerűbben megfogalmazott online üzenetek nyersebbnek tűnhetnek, és bántóbban lehetnek, míg személyes kommunikáció esetén a hangvétel, hangszín, mimika tompíthatja az üzenet élét.
  • Szociális fékek hiánya: azok a gátlások, korlátok, amelyek a személyes kommunikációban megvannak, nem érvényesülnek. Ennek oka az anonimitás eltúlzott érzete, láthatatlanság, és hogy nincs szinkronicitás, azaz nincs közvetlen azonnali visszacsatolás, válasz a másiktól.
  • Nagyobb és szinte azonnali nyilvánosságot kaphat a bántalmazás: sokkal gyorsabban terjed a neten, és sokkal nagyobb károkozásra ad lehetőséget.
  • Nincs személyes kontaktus az áldozattal, ami szélsőségesebb tettekre sarkall. Akár olyan áldozatot is választhat az elkövető, akit nem ismer személyesen. Az áldozat sem tudhatja biztosan, hogy ki áll a bántalmazás mögött.
  • Az áldozat otthonában, biztonságos terében történik, növelheti az áldozat tehetetlenségérzését, bizonytalanságát, félelmét.
  • Kevésbé lehet kontrollálni az áldozat ellene irányuló lejárató kampányt, és nehezebb leállítani a bántalmazást.
  • Nehezebb fellépni ellene- törölni egy-egy postot, visszaélést, álprofilt. Sosem lehetünk biztosak benne, hogy örökre töröltük a problémát jelentő tartalmakat, azok bármikor újra felbukkanhatnak, növelve így az áldozat kiszolgáltatottságát.

Cyberbullying típusai:

  1. Zaklatás: támadó, sértő, felzaklató üzenetek küldése sorozatosan
  2. Lejáratás – rossz hírnév terjesztése: Valótlan pletykák terjesztése, amelyek megszégyenítik, lejáratják a másikat. (akár pl. hamis fényképek terjesztése)
  3. Flaming: online „háború”, támadás, veszekedés: dühös, támadó, trágár hozzászólások nyilvános fórumokon  (gyakran online politikai, vallási, ideológiai vita)
  4. Identitáslopás: Az áldozat e-mail címének, vagy közösségi oldalon a profiljának feltörése azzal a szándékkal hogy a nevében küldjön sértő, kellemetlen üzenetet másoknak
  5. Kiközösítés: Az online közösség egy tagjának a csoportból való kirekesztése
  6. Kibeszélés: titkok megosztása, személyes információk nyilvánosságra hozása, elküldése
  1. Becsapás: A másik becsapása, kellemetlen vagy intim információk kicsalása majd megosztása.
  2. Cyber Stalking: fenyegető, megfélemlítő üzenetek küldése, a másik online szokásainak megfigyelése és ezek felhasználása félelemkeltésre, hogy a másik a saját biztonságát veszélyeztetve érezze
  3. Sexting: szexuálisan provokatív fényképek, videók készítése, és továbbküldése

Cyberbullying hatásai, következményei:

Az online bántalmazásnak súlyos negatív hatása lehet az áldozat lelki egészségére, pszichés jóllétére, társas kapcsolataira, iskolai teljesítményére. A hosszú távú zaklatás sokféle negatív érzést válthat ki a tinédzserekben. Így a zaklatás következményei között az alábbiakat találjuk:

  • Félelem
  • Düh
  • Szorongás
  • Iskolakerülés, szökés
  • Pszichoszomatikus betegségek
  • Alacsony önértékelés
  • Depresszió
  • Önsértés
  • Magányosság
  • Öngyilkossági gondolatok

A bántalmazás áldozataira a kutatások szerint az alábbiak jellemzőek:

*         Sokkal szorongóbbak, mint társaik

*         Nem érzik magukat biztonságban

*         Csendesebbek, visszahúzódóak

*         Alacsonyabb az önbecsülésük

*         Elővigyázatosak, érzékenyebbek

Figyelmeztető jelek:

Szülőként számtalan jelre felfigyelhetünk, ami arra utalhat, hogy a gyermek esetleg online bántalmazás áldozatává vált:

-          az internethasználati szokásaiban változást veszünk észre- sokkal kevesebbet netezik,bezárkózik, amikor internetezik

-          rosszkedvű, ideges, ingerült lesz, miután internetezik, csekkolja az e-mailjeit, vagy belép a facebookjára

-          társas kapcsolatai elszegényesednek, visszavonulóvá válik, nem barátkozik szívesen

-          csökken az önértékelése, negatív gondolatai vannak saját magáról (esetleg rondának, értéktelennek, nem szerethetőnek érzi magát)

-          a szokásos szabadidős tevékenységeket, hobbijait elhanyagolja

-          az iskolai teljesítménye romlik, nem tud koncentrálni, a gondok elvonják a figyelmét

-          magába zárkózik, nem közlékeny, nem osztja meg, mi jár a fejében, mi történt vele

-          törli a facebook profilját stb.

Mi lehet a megoldás?

A legfontosabb, hogy  ha az online bántalmazásban érintett a gyermeke, hogy biztosítson számára teret, alkalmat, időt arra, hogy elmondhassa részletesen, hogy mi történt, és az milyen érzéseket váltott ki belőle. Nélkülözhetetlen a gyerekek támogatása, olyan bizalmi légkör megteremtése, melyben a gyermek azt érzi, hogy bármit elmondhat. 

Szülőként fel kell készülnünk arra, hogy esetleg olyan dolgokat oszt meg a gyermek, ami nekünk is fájó, felzaklató, dühítő lehet, vagy ami a szülőben is bizonytalanságot, tehetetlenség- érzést válthat ki. Így nagyon nehéz lehet kibírni a gyermek által felszínre hozott negatív érzéseket, és ezért akár az is előfordulhat, hogy a felnőtt próbálja bagatellizálni, hárítani a témát, vagy elterelni a szót.

Fontos azonban, hogy a felnőttek felelőssége, hogy a gyerekek segítséget kapjanak, és az ő érdekükben szembe kell tudnunk nézni megterhelő dolgokkal, érzésekkel.

A gyerekek sokszor tartanak beavatni a felnőtteket, mert attól tartanak, hogy ők nem értenék meg, hogy min megy keresztül, esetleg őt hibáztatnák a kialakult helyzetért, vagy olyan megoldást találnának, ami a gyereknek nem elfogadható (pl. az internettől való eltiltás, iskolaváltás, a bántalmazók szüleinek és a bántalmazónak a felelősségre vonása, rendőrségi feljelentés stb.)

Akkor segítjük a gyereket, ha azt érezheti, hogy részese a probléma megoldásának, és a  gyerekekkel közösen tudjuk kitalálni, hogy mi az a megoldás, ami számukra is megnyugtató, biztonságot adó, ami visszaállítja a kontroll érzetüket és feldolgozhatóvá teszi a történteket.

Nagyon fontos, hogy többszempontú segítséget kapjanak az áldozatok:

-      egyrészt azonnali, praktikus, technikai segítséget: pl. ahhoz, hogy a bántalmazást megállítsuk, illetve fellépjünk ellene.  Ide tartozik az olyan azonnali információ-nyújtás, hogy hogyan lehet egy zaklatót tiltani, egy álprofilt jelenteni, egy fényképet töröltetni egy oldalról, stb.  Ha ezt egyedül meg tudják tenni a fiatalok, akkor arra érdemes figyelnünk, hogy bíztassuk, bátorítsuk őket arra, hogy valóban kiálljanak magukért, és ne fogadjanak el olyan helyzeteket, amelyben mások bántják, megalázzák őket, megsértik a jogaikat.

Ha nem ismerik azokat az eszközöket, ahogy felléphetnek interneten a bántalmazás megállításáért, akkor fontos, hogy megismerjék a kompetens segítő szerveket, akik a praktikus lépéseket megtehetik: Biztonságos Internet Hotline-t, ahol a www.biztonsagosinternet.hu oldalon tudnak különböző gyerekekre, fiatalokra nézve veszélyes, káros tartalmakat vagy zaklatást jelenteni.  Vagy a Kék Vonal Lelkisegély- Vonalát, ami a 116 111 –es számon éjjel- nappal ingyenesen elérhető.

-      Ugyanilyen fontos a problémát elszenvedő fiatal érzelmi támogatása: szükséges, hogy segítséget kapjon ahhoz, hogy feldolgozza azokat a negatív érzéseket, amiket az eset okozott számára. Érdemes végiggondolni, hogy a környezetéből elég támogatást kap-e a fiatal a megküzdéshez, vagy szükséges-e pszichológust, vagy más szakembert bevonni (iskolapszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz fordulni stb.)

-    Ha az internetes zaklatás iskolai bántalmazással párosul, akkor nem kezelhetjük eredményesen a gondot anélkül, hogy  iskolai- közösségi szinten is kezdjünk valamit a problémával.  Ehhez kapcsolódóan azt a csoportdinamikát is érdemes vizsgálni, ami ennek a bántalmazásnak a kialakulását segítette: kik azokat az iskolában, akik a perifériára kerülnek, akiket nem fogadnak be a társaik, akik célponttá válnak.  Ezután lehet elemezni, hogy mik voltak a bántalmazók motivációi, mi áll a háttérben, mit próbálnak ezzel a viselkedéssel elérni. Az okok feltárása segíthet abban, hogy viselkedésbeli változást érjünk el a gyerekeknél, hogy őket segítsük hozzá ahhoz, hogy felmérjék a tetteik súlyát, és következményeit, hogy eljussanak addig a gondolati váltásig, hogy egy ilyen bántalmazás nem minősíthető viccnek pl., és megfelelően értékeljék ezeket a cselekedeteket.

Emiatt  is fontos mindig feltárni azokat az okokat, amik a bántalmazásig vezettek: milyen konfliktusok, érdekellentétek lehetnek a háttérben, amit a gyerekek nem tudnak hatékonyan kezelni.  Akkor tudunk hosszabb távon segíteni, hogy a probléma megoldódjon, ha a gyermekek ahhoz is kapnak segítséget, hogy hogyan kezelhetik konstruktívabban a konfliktusokat.

Ezt a munkát hatékonnyá teszi, ha a pedagógusok és a szülők közösen, együttműködne dolgoznak ki lépéseket a probléma kezeléséhez.

-      Érdemes nem csak a már kialakult probléma- kezelésre figyelni, hanem a prevencióra is: Minden esetben javasoljuk azt, hogy az egész osztályközösség, vagy akár iskolai közösség részesüljön figyelemfelhívó, tudatosító programban.

 

Az internetes zaklatás során felmerül a kívülállók szerepének kérdése is, hiszen a bántalmazás nagyobb nyilvánosság, közönség előtt zajlik. Azok a gyerekek a kívülállók, akik maguk nem kapcsolódnak be a bántalmazásba, de annak szemtanúi, viszont nem tudnak/mernek/ nem akarnak közbelépni, és segíteni a bántalmazott társuknak.  Az ő szerepük lehetne ideális esetben, hogy bevonjanak olyan segítő felnőtteket a helyzetbe, akik aztán a probléma kezelésében is segíteni tudnak. Ehhez viszont nekik is kell rendelkezniük tudással a problémáról, bátorsággal hogy fellépjenek a bántalmazás ellen, tudniuk kell, hogy ha problémát tapasztalnak kihez és hogyan tudnak fordulni segítségért.

Az ő fellépésüket akadályozza, ha ők maguk is félnek az áldozattá válástól, vagy a helyzet felismerési képességük nem megfelelő.  

Szülőként az ő segítésük is fontos feladat, hiszen a szemtanúk, kívülállók is traumatizálódhatnak, és rájuk nézve is negatív hatással lehetnek a történtek, ezért kell lehetőséget biztosítani számukra is, hogy megoszthassák negatív érzéseiket, és azok feldolgozásához támogatásban részesüljenek.

 

Hasznos linkek, olvasnivaló:

http://deletecyberbullying.eu/

UNICEF Innocenti kutatóközpontjának legújabb tanulmánya: http://www.unicef.ca/sites/default/files/imce_uploads/TAKE%20ACTION/ADVOCATE/DOCS/Child_Safety_online_Globa_challenges_and_strategies.pdf

 

http://saferinternet.hu/tippek/2013/04/15/cyberbullying/

http://www.mipszi.hu/cikk/110104-elektronikus-zaklatas-cyberbullying

http://www.eszteralapitvany.hu/wp-content/uploads/2013/03/ESZTERnek1.pdf

http://hun.tabby.eu/mit-jelent-a-cyberbullying.html

iszkiri