Ha te azt érzed, hogy nem fogadnak el, nem törődnek veled annyit, amennyi törődést te igényelsz, nem érzed magad fontosnak, hibáidat felnagyítják, olyasmiért büntetnek, amiért nem érdemelsz büntetést, olyan módon viszonyulnak hozzád, ami számodra nem törődést, hanem bántást jelent, akkor ezen változtatni kell .

Neked gyerekként nem sok eszközöd van arra, hogy a szüleid viselkedésén változtass, de azért nem is vagy eszköztelen. Ha nem titkolod el, hogy mi az, ami fáj, ami miatt otthon nem jó, azt fogod látni, hogy nem vagy egyedül: más gyerekeknek is vannak hasonló fájdalmaik, és vannak segítők, akiknek az a munkája az, hogy segítsenek a szülőkkel megérteni és elfogadni gyerek helyét a családban.

Ha segítséget szeretnél, hívd fel a Kék Vonalat.

A családokat segítő szakembereknek az a dolguk, hogy az egész család bevonásával segítsenek olyan megoldást találni, amely mindenkinek elfogadható, és amely biztosítja a gyerek biztonságát és fejlődését. Jogod van ahhoz, hogy a családban élj, és ahhoz is, hogy a családod szeretettel és tisztelettel bánjon veled.

Hívd fel a Kék Vonalat.

• Beszéljük meg, hogy a te körülményeid között, a te családodban hogyan lehet ezt elérni.

• Ha bántanak, beszéljük meg, hogy ezt hogyan tudod elkerülni, ki az a környezetedben, akinek a segítségére számíthatsz.

• Ha úgy érzed, nem törődnek veled, vagy nem kapsz annyi figyelmet, mint amennyire szükséged lenne, beszéljünk arról, hogyan tudod elérni, hogy jobban figyeljenek rád.

• Beszéljük meg, hogyan tudod úgy jelezni az igényeidet a családban, hogy ne haragudjanak meg rád, és ne büntessenek meg.

• Beszéljük meg, mit tehetsz te, hogy jobban érezd magad a családodban.

Fizikai bántalmazás

Bármilyen cselekedet, amelynek az a célja, vagy az eredménye, hogy a gyereknek fizikai fájdalmat okozzon. Leggyakoribb formája az ütés, rúgás, rázás. A szülő vagy más gondozó sokszor nem is gondol rá, hogy egy pofon, egy kisgyerek erőteljes megrázása is fizikai bántalmazás. A gyerek megverése akkor is fizikai bántalmazásnak számít, ha azt nevelési szándékkal, harag és kegyetlenség nélkül teszik. Magyarországon törvény van rá, hogy tilos a gyereket bántalmazni.

Érzelmi bántalmazás

Mindenkinek szüksége van a szeretetre, törődésre, dicséretre ahhoz, hogy egészséges felnőtt váljon belőle. Az érzelmi bántalmazás hosszú időn át tartó rossz bánásmódot jelent. Annak közvetítése, hogy a gyerek értéktelen, el nem fogadott, hogy nem szeretik, vagy csak akkor, ha alkalmazkodik, vagy megfelel az elvárásoknak. Ezt kifejezhetik úgy, hogy őt okolják mindenért, bezárják, ijesztgetik, fenyegetik, sokat becsmérlik ("Hülye vagy! Úgysem tudod megcsinálni! Semmire sem vagy jó!"), szidják vagy elutasítják, nem veszik figyelembe az érzéseit. Az a gyerek, akit érzelmileg bántalmaznak a családjában, védelemre szorul, segítséget kérhet.

Szexuális bántalmazás

A gyereknek, ugyanúgy, mint a felnőtteknek, joga van ahhoz, hogy maga határozza meg, ki nyúlhat hozzá, mi történjen a testével. Előfordul, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe a gyereknek ezt a jogát, és olyat kérnek tőle, vagy olyasmire kényszerítik, amit a gyerek nem akar, vagy amiről nem tudja, mit jelent; olyan módon érintik a gyereket, ami a gyereknek zavarba ejtő, kellemetlen, vagy fájdalmas. A felnőtt ilyenkor visszaél a helyzetével, azzal, hogy a gyerek függ tőle, esetleg szereti őt, vagy éppen fél tőle. Az is szexuális bántalmazásnak számít, ha a felnőtt egyáltalán nem nyúl a gyerekhez, viszont olyasmire kényszeríti, vagy kéri, ami nem tartozik a normális gyerek-felnőtt kapcsolathoz, pl. hogy mutassa meg a testét, engedje meg, hogy ruhátlanul fényképezzék, nézzen együtt vele szexuális tartalmú képeket, filmeket, vegyen részt szexuális játékokban.

Gyakran előfordul, hogy a gyerek jól ismeri azt, megbízik abban, aki ilyen módon bántalmazza, ezért nehezebben mond ellent.

Ha egy felnőtt szexuálisan közeledik a gyerekhez, az akkor is szexuális bántalmazásnak számít, ha a gyerek beleegyezett, esetleg még élvezetet is okozott neki.

A gyerek szexuális bántalmazása, kihasználása törvénybe ütközik, büntethető, a gyerek és sokszor maga a bántalmazó is segítségre szorul, hogy helyreállhasson a normális felnőtt-gyerek kapcsolat.

Érzelmi vagy fizikai elhanyagolás

Érzelmi elhanyagolás az, ha a szülő vagy a nevelő nem adja meg az érzelmi biztonságot, az állandóságot, szeretetet, ha nem törődik a gyerekkel, nem támogatja, nem hallgatja meg.

Fizikailag elhanyagolják azt, akinek nem gondoskodnak az ennivalójáról, ruhájáról, tankönyveiről, haja, bőre tisztaságáról, ha túl sokáig egyedül hagyják, ha nem ápolják, amikor beteg.

Ha előfordult veled, vagy barátoddal ilyesmi, fontos, hogy ne tartsd titokban, beszélj róla, kérj segítséget, próbáld megosztani valakivel a dolgot! Hívj minket! Lehet, hogy először könnyebb névtelenül beszélni erről. Meghallgatunk, és közösen megpróbálunk kiutat találni.

Mit csináljak?

• Keress valakit, akiben megbízol annyira, hogy elmondhasd neki, ami veled történik!
• Előfordulhat, hogy akinek elmondod, nem hisz neked. Ne add fel, ne hidd el, hogy te vagy a hibás! Fontos tudnod, ez nem mehet így tovább, keress mást, aki segíthet! Talán egy nagynéni, nagyszülő, egy családi barát, vagy egy tanárod lesz az, aki megért.
• Vannak olyan szakemberek is, akikhez bátran fordulhatsz a gondjaiddal. Ilyen az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, vagy a pszichológus, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa, vagy a lelkész, a pap.
• Csökkenhet a veszély, ha megpróbálod elkerülni azt, aki bánt, ha nem maradsz vele kettesben!
• Tiltakozz, mondj nemet, ha olyat kérnek tőled, amit nem szeretnél megtenni! Sajnos ez nem mindig sikerül, nagy bátorság kell hozzá, és sokszor erősebb a félelem. Könnyebb úgy küzdeni, ha tudod, hogy van segítség!

Te hogyan segíthetsz? Mit tehetsz barátként?

• Hallgasd meg, higgy neki!
• Keressetek közösen felnőtt segítséget!
• Ha nem meri egyedül elmondani, beszélj te!
• Segíts neki abban, hogy ne maradjon egyedül a bánatával!
• Mivel te is gyerek vagy, nincs lehetőséged arra, hogy te változtass a barátod sorsán. De abban sokat segíthetsz neki, hogy a felnőttek segítségével kikerüljön ebből a helyzetből! Támogasd abban, hogy ne maradjon titokban, ami vele történik!
• Hívd a Kék Vonalat!

Mit tehet a felnőtt? Mit tehet szülőként, tanárként?

• Álljon a gyerek mellé
• Higgyen neki, ne kételkedjen a gyerek szavában
• Ne vádolja árulkodással, kényeskedéssel, gyengeséggel, azzal, hogy ő a hibás
• Bíztassa a gyereket arra, hogy mondjon el mindent, amit fontosnak gondol
• Kérdezzen rá, hogy a gyerek hogy érzi magát
• Figyelje a viselkedését (lásda Bántalmazásra utaló, viselkedésben észlelhető jelek, tüneteket), ez sokat elmondhat arról, hogy mit él át
• Biztosítsa a gyereket az együttérzéséről
• Ne reagáljon indulatból
• Beszéljenek arról, hogy mi segítene neki
• Segítsen a gyereknek megszervezni, hogy elkerülhesse a bántást, a bántalmazót
• Keresse szakemberek (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, pszichológus, Rendőrség, iskolai, óvodai Gyermek és ifjúságvédelmi felelős) segítségét
• További megoldásmódokért hívja a Kék Vonalat!

Bántalmazásra utaló jelek. Viselkedésben észlelhető tünetek.

Az alábbi tünetek egyenként utalhatnak bármilyen lelki problémára, de ha ebből többet tapasztalunk, akkor valószínűsíthető a bántalmazás.

• kifejezéstelen arc, üres tekintet
• szemkontaktus hiánya
• feltűnően alázatos, engedékeny viselkedés
• túlságosan éber, vibráló, mindenáron figyelmet követelő magatartás
• szokatlan félénkség, túlérzékenység
• bizalmatlanság, félelem a hozzá közelállókkal szemben is
• különös félelem egyes személyektől, vagy bizonyos típusú személyektől
• elmenekülés otthonról
• alvászavarok, evészavarok
• koránál gyerekesebb viselkedéshez való visszatérés pl. ujjszopás, bepisilés
• koraérett magatartás
• droghasználat
• depresszió
• bűntudat
• szégyenérzet
• váratlanul bekövetkező változások a viselkedésben
• öngyilkossági késztetés, kísérlet

Közösségben:

• kapcsolatépítési képtelenség, magányosság, vagy gyenge kapcsolat a társaival
• korai érkezés az iskolába, késői távozás
• gyakori hiányzás, vagy éppen ellenkezőleg, betegen sem akar otthon maradni
• passzivitás az iskolai programokban
• tanulási, koncentrálási nehézségek, figyelemzavar
• az iskolai teljesítmény hirtelen hanyatlása